Ki gondolta volna, hogy szoros kapcsolat van a szájhigiéniánk és az egész testünk egészsége között. Tudósok egyre több összefüggést fedeznek fel a szájhigiénia és a test különböző megbetegedései között. Ismerjünk meg négy szakértői véleményt ennek igazolására.
A baktériumok számára a száj jelenti a bejáratot az emésztő-, és a légzőrendszerünkbe.
Jack Dillenberg, Dean Emeritus - ATSU: A.T. Still Egyetem, Fogorvosi és Szájhigiénés Oktató Intézet, Arizona
A szájhigiéniának jóval fontosabb szerepe van, mint gondolnánk. Túlmutat a fehér fogakon és a friss leheleten. Az egyén fogainak és ínyének állapota befolyásolja az általános egészségi állapotát.
A száj tele van baktériumokkal, melynek a legtöbbje ártalmatlan, de azzal, hogy a száj bejárat az emésztő- és a légzőrendszer felé, némely baktérium megbetegedést okozhat.
A megfelelő szájhigiénia betartásával, azaz a napi fogmosással és fogköztisztító használatával a baktériumok kordában tarthatók. Megfelelő szájápolás nélkül azonban a baktériumok olyan mértékben elszaporodhatnak, ami már számtalan egészségügyi problémához vezethet.
Tanulmányok szerint a szájban élő baktériumok és a fogágybetegséghez kapcsolódó gyulladás is szerepet játszanak egyes betegségek kialakulásában. Úgy mint: szívbelhártya gyulladás, szív-és érrendszeri megbetegedések, komplikációk terhesség alatt, vagy éppen tüdőgyulladás. Cukorbetegek, vagy HIV/AIDS-ben szenvedők szervezete nehezebben tud ellenállni a fertőzéseknek, ez pedig még fontosabbá teszi a szájhigiénia fenntartását.
Egészségünkről a száj egészsége árulkodik! Az ínygyulladás és fogágybetegségek megelőzése határozottan csökkentheti a súlyosabb betegségek kialakulását az emberi szervezetben.
A parodontitis kórokozói megtalálhatók a tumorsejtekben.
Daniela Weile - Vezető Orvos, Cantonal Kórház, Onkológiai Osztály, Luzern
A rossz szájhigiénia és a helytelen étkezési szokások ínygyulladáshoz vezetnek, mivel szájban emiatt elszaporodó patogén baktériumok gyulladásos folyamatokat idéznek elő. Tanulmányok kimutatták, hogy számos szisztémás betegség, mint például a cukorbetegség, vagy az érelmeszesedés, a reumatoid artritisz és a rák, összefüggésbe hozható a fogágybetegséggel(parodontitis).
Az íny krónikus gyulladása nagy valószínűséggel szisztémás gyulladáshoz vezethet. A fogágybetegség patogén kórokozói, mint például a Prevotella gingivalis és a Fuscobacterium nucleatum, több gyulladáskeltő citokint termel, amelyek nyállal és vérrel eljutnak a különböző szervekbe, majd ott krónikus gyulladást okoznak.
Az erekben például ez a krónikus gyulladás érszűkületet okozhat, ugyanis az érfalon található lerakódásokban kimutatták a szájüregi baktériumokat.
A cukorbetegség estén ez egy oda-vissza ható mechanizmus: egyrészről a cukorbetegség növeli a fogágybetegség kialakulásának esélyét, másrészről a fogágybetegség jelenléte rontja a vércukorszint fenntartását/szabályzását.
Különböző parodontitist okozó kórokozókat találtak daganatos szövetekben is, például Fuscobacterium nucleatum-ot vastagbél ráknál, Treponema denticola-át hasnyálmirigy daganatokban és Porphyromonas gingivalis-t szájüregi daganatoknál.
Ezzel szemben az egészséges száj és a szájflóra a növényi élelmiszerekből származó nitrátot nitritré alakítja, ami segíti a vérnyomás csökkentését.
A fogkő akár szívroham kockázatára is utalhat.
Steven Lin - Fogorvos, a Dental Diet c. könyv szerzője
A fogkő lehet az egyik legegyszerűbb indikátor arra, hogy az illetőnél fennáll a szívroham kockázata. Ezt a fogorvosi képzésen nem tanították. Pedig ez tanulságos lecke arról, hogy a fogaink egészsége és az étkezési szokásaink, hogyan befolyásolják testünk egészségét.
Fogkő akkor képződik, amikor a száj PH értéke megváltozik, ami a nyálban lévő kálcium mennyiségével van összefüggésben. Amikor a kálcium mennyisége magas, a PH érték emelkedik, ez pedig a plakk képződést segíti elő.
Ahogy az artériában, a nyálban is megtalálható a matrix-Gla protein (MGP). Ha az étrendünkből hiányzik a K2 vitamin, akkor a kálcium felhalmozódik a nyálban. Azzal, hogy a szervezet egyre kevésbé képes kezelni a felhalmozódott kálciumot, az olyan helyeken kezd el lerakódni, ahol nem lenne szabad –például a prosztatában, a vesékben és a szívben… ezért valószínűleg az első jelek a fogainkon jelennek meg.
A szájból származó baktériumok bejutnak a véráramba, és immunválaszt váltanak ki.
Steven Freeman - az Elite Smiles fogászati praxis tulajdonosa, Florida, US
A száj tökéletes környezetet biztosít a baktériumkolóniák kialakulásához – nedves, meleg és általában tápanyagban gazdag közeg a baktériumok számára.
Ha a baktériumok túlzottan elszaporodnak, akkor ínygyulladást és fogszuvasodást is okozhatnak. Ahogy a bakteriális környezet tovább romlik, a baktériumok a szájból eljutnak a test többi részébe is.
A szájból származó baktériumok a beteg ínyen, vagy olyan területeken keresztül jutnak a véráramba, ahol a fogak sérültek vagy hiányoznak.
Ez elindítja a szervezet immunválaszát, amikor C-reaktív protein (CRP) szabadul fel a májból. A CRP olyan anyag, ami akkor termelődik, ha a szervezetben gyulladás van.
Rövid távon ez természetes válaszreakció, ami nem okoz kárt, de ha a CRP folyamatosan termelődik (valószínűleg a szájban lévő baktériumok okozta gyulladás miatt), akkor egy olyan láncreakciót elindíthat el, amely végül további egészségügyi problémákhoz vezet.
A CRP tartósan magas szintjét a véráramban összekapcsolják a szívroham fokozott kockázatával. Az orvosok általában ellenőrzik a C-reaktív fehérje szintjét, hogy felmérjék a szívroham vagy a stroke kockázatát. Minél magasabb a CRP szint, annál magasabb ennek a kockázata. Ha a CRP hosszú ideig van jelen a szervezetben, akkor hozzájárul az artériák falának megkeményedéséhez és vérrögök kialakulásához.
Terhes nőknél, a fokozott immunválasz a csecsemő immunrendszerét is aktivizálhatja, pedig a méhben a csecsemő immunrendszerének még nem szabadna aktívnak lennie, hiszen még nincs kifejlődve. Ez káros lehet a gyermek számára, és kapcsolatba hozható az agybénulás kialakulásával. A szájban lévő baktériumok akár koraszüléshez is vezethetnek, ami további komplikációkat okozhat az újszülöttnél.
